Horváth Endre pénzjegytervező grafikusművész élete

A Pozsony megyei Bazinban (ma: Szlovákia, Pezinok) született 1896. március 3-án a legszebb magyar papírpénzek készítője. Édesapja a nemesi származású bibithi és legéndi Horváth Géza, édesanyja zsitvagyarmati (Bars megye) Soós Gizella. Az édesapa hivatalnokként, telekkönyvvezetőként dolgozott.

A család 1908-ban Balassagyarmatra költözött, Horváth Endre itt fejezte be a gimnáziumot. 1914-ben, érettségi után joghallgatónak iratkozott be, tanulmányait azonban megszakította az I. világháború. 1915. május 15-től 1918 októberéig katonatisztként harcolt, gyalogsági hadnagyként szerelt le. Horváth Endre 1919–1925-ig az Iparművészeti Iskolában tanult grafika szakon. Mestere Helbing Ferenc festő- és grafikusművész volt.

A vesztes világháború után függetlenné vált Magyar Királyságnak pénzügyi reformot kellett végrehajtania. Az infláció megfékezésére 1927. január 1-jétől bevezették az új fizetőeszközt, a pengőt. A Magyar Nemzeti Bank az átmeneti időszakban meghívásos pályázatot írt ki pénztervezésre, amelyet Helbing Ferenc nyert meg. Az ő ajánlására alkalmazták Horváth Endrét 1926. január elsejétől a Pénzjegynyomdában, ahol részt vett az első pengők rajzolásában, majd Franke Ruppert rézmetsző irányításával elsajátította a rézmetszés mesterfogásait. Horváth Endre művészi fokon megtanulta ezt a technikát: a különböző sűrűségű és mélységű vonalakkal, pontozással gazdagított felületekkel olyan különleges tónust ért el, amely újdonságnak számított szakmájában. A rajzolás, rézmetszés mellett pénzjegytervezéssel is foglalkozott. Ez utóbbi szakterületen a magyar népművészet motívumaival önálló stílust alakított ki.

Az 1930-as években a bankjegyhamisítás ellen Magyarországon rotációs réznyomógépeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették a finom vonalak élességének és a nagyobb mélységeknek az érzékeltetését. Európa több pénzjegynyomdájában is felhasználták ezeket a magyar berendezéseket, így Belgiumban is, ahová 1936-ban meghívták Horváth Endrét, hogy a brüsszeli Nemzeti Bank szakembereit tanítsa meg a rézmetszés és -nyomtatás technológiájára. Itt megismerkedett egy fiatal tisztviselőnővel, Hardy Rajmonde-nal, akivel 1937. február 27-én házasságot kötött. A Belgiumban eltöltött másfél év után a művész nem fogadta el az angol De La Rue cég ajánlatát, 1937 karácsonyán ifjú feleségével együtt hazatért Magyarországra. A házasság rövidesen felbomlott, közös megegyezéssel elváltak, s az asszony visszatért Belgiumba.

Horváth Endre 1937 februárjában megkapta a Magyar Iparművészek Országos Egyesületének ezüstérmét. 1939-ben előléptették a Magyar Nemzeti Bank felügyelőjévé. 1943 májusában Kassán (ma Szlovákia, Košice), a Magyar Országos Iparművészeti Tárlaton kiállított munkái elismeréséül állami iparművészeti aranyéremmel tüntették ki, mint Magyarország legjobb grafikusát. Horváth Endrét 1943-ban a Magyar Iparművészek Országos Egyesületének ügyvezető alelnökévé választották. Az egyesületben a magyar népművészet tanulmányozására iparművésztelepek létesítését kezdeményezte Erdélyben, a Palócföldön és Dunántúlon, ahol az alkotók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a népi kultúráról. Horváth Endre bankjegyeihez elsősorban a palóc falvakból választott modelleket: a 2 pengősön megörökítette a népviseletbe öltözött hollókői anyát kislányával és a bényi palóclányt, a 20 pengősön a pataki aratókat. Elképzeléseinek megvalósítását megakadályozta az újabb háború kitörése. A II. világháború alatt végig a Pénzjegynyomdában dolgozott, Budapest ostromát is itt élte át. Az elszenvedett borzalmak megrendítették, műveinek egy részét eladta, hogy segíthesse a hadiárvákat és más rászorulókat.

1945-ben felgyorsult az infláció, ezért egyre nagyobb címletű pénzeket kellett nyomtatni. A történelem egyik legjelentősebb inflációjának 1946. augusztus elsején lett vége, amikor megjelent a forint. Horváth Endre megtervezte előbb a 10, majd a 100 forintos címletet, a Pénzjegynyomda munkatársait ábrázolva a bankjegyeken. Ezek ofszeteljárással készültek, mint az infláció pénzei is. 1947. február 27-én jelent meg az új, értékálló, réznyomatos 10 forintos, melynek az előoldalán Petőfi Sándor költő arcképe látható. Ezt a korabeli sajtó Európa legszebb bankjegyének minősítette. Horváth Endre az új bankjegysorozatot történelmi személyiségek arcképeivel tervezte meg. (A 20 forintost Dózsa György parasztvezér, az 50 forintost II. Rákóczi Ferenc fejedelem és az új százast Kossuth Lajos kormányzó portréjával.) A Pénzjegynyomdában a bankjegyek tervezésén és metszésén kívül Horváth Endre számos más feladatot is kapott. Ő tervezte az állampapírokat, az útleveleket, a terv- és békekölcsönöket is. A túlhajszolt művész tüdőbetegséget kapott, gyógykezelésre szanatóriumba kellett mennie, így a forintos bankjegyek egy részének metszése már munkatársára, Nagy Zoltánra maradt. Horváth Endre, a világszerte ismert magyar grafikus számos állásajánlatot kapott külföldről. 1947-ben egy milánói cég svájci elhelyezést kínált neki, s ezért évenként csupán két bankjegy metszését várták volna tőle. Buenos Airesben mindössze évi egy bankjegy tervezését kérték, ő azonban továbbra is a magyar Pénzjegynyomdánál maradt. 1950-ben, közel két és fél év betegeskedés után tért vissza munkahelyére, mint művészeti igazgató. Horváth Endre bankjegyei közül a Magyar Nemzeti Bank huszonhatot hozott forgalomba. Negyvenhat terve ismert még az 1933 és 1946 közötti időszakból, amelyeknek a lemezei a Pénzjegynyomdában vannak. A leghíresebb az a 10 pengős, melyen a művész az őrhalmi népviseletbe öltözött Sipeki Bözsit örökítette meg. Horváth Endre Dürer művészetétől elindulva, az eltelt századok eredményeinek alkalmazásával megújította a 20. századi magyar rézmetszést. Ezt az új eljárást alkalmazta a bankjegygyártásban, kisgrafikáiban és bélyegeiben.

1954 nyarán szabadságát Hollókőn töltötte, ahol palóc motívumokat gyűjtött. A vakáció befejezése előtt váratlanul visszahívták a munkahelyére. A túlfeszített munkatempó felemésztette maradék egészségét, 1954. október 13-án az íróasztala mellett, szívroham következtében meghalt.

Horváth Endre bár nem Balassagyarmaton született, mindig otthonának tartotta ezt a várost. Itt élt édesanyja és nővére, s a megfáradt művész hozzájuk tért haza pihenni. Itt nyugszik a temetőben, síremlékét a Három párka című rézmetszete alapján készítette id. Szabó István szobrászművész.

Nővére, Rebmann Rókusné megőrizte művészi hagyatékát, s a városnak adományozta (1983). Fivére emlékére alapítványt is létesített, mellyel Balassagyarmathoz kötődő képzőművészek munkásságát ismerik el.

Az 1970-es évek végétől a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében látható a Horváth Endre-emlékkiállítás, amelyben a művész életére vonatkozó dokumentumok, rajzok és festmények, akvarellek és kisgrafikák, rézmetszetek mellett a művész értékes bútorai, személyes emléktárgyai, porcelánok és textilek, csipkék, kelim függönyök találhatók. Az emlékkiállítást Kovalcsik András, a hagyaték gondozója és közreadója rendezte.

Gedächtnisausstellung des Grafikers und Banknotenentwerfers Endre Horváth

Der Schöpfer der schönsten ungarischen Banknoten ist in der Stadt Bazin im Komitat Pressburg (jetzt Slowakei) am 3. März 1896 geboren. Sein Vater stammt von adliger Familie Géza Horváth von Bibith und Legénd, wie auch  seine Mutter Gizella Soós von Zsitvagyarmat. Géza Horváth hat als Beamter im Grundbuchamt gearbeitet. Die Familie ist 1908 nach Balassagyarmat umgezogen. Endre Horváth hat seine Gymnasialstudien hier beendet. Er studierte nach dem Abitur Rechtswissenschaften. Der erste Weltkrieg hat seine Studien unterbrochen. Er war von Mai 1915 bis Oktober 1918 Offizier.

Von 1919 bis 1925 hat Endre Horváth das Fach Grafik in der Kunstsgewerbeschule belegt. Sein Lehrmeister war Ferenc Helbing.

Nach dem verlorenen Weltkrieg führte das unabhängige Königtum Ungarn eine Währungsreform durch. Gegen die Inflation führte die ungarische Nationalbank am 1. Januar 1927 den Pengő als neues Zahlungsmittel ein. Zur Gestaltung der Banknoten veranstaltete die Bank ein Preissausschreiben, welches Ferenc Helbing gewonnen hat. Auf seine Empfehlung hin hat man Endre Horváth in der Banknotendruckerei vom 1. Januar 1926 angestellt, wo er bei dem ersten Pengőzeichnen teilgenommen hat.  Später hat er die Kunst des Kupferstichs von Franke Ruppert gelernt. In dieser Tätigkeit ist Endre Horváth ein Künstler geworden. Er hat mit den verschiedenen Dichten und Tiefen der Linien, mit Punktierung bereicherte Flächen, eine Neuigkeit in seinem Fach mit besonderen Farbtönen geschaffen. Neben dem Zeichnen und Erstellen von Kupferstichen  wurde er auch mit dem Banknotenentwurf betraut. Mit Motiven der ungarischen Volkskunst hat er einen eigenen Stil geschaffen.

In den 30-er Jahren hat man die Rotationskupferstich-pressmachinen gegen die Banknotenfälschung in Ungarn entwickelt. Diese Maschinen haben die Möglichkeiten, die Schärfe, Dünne und Tiefe der Linien zu drucken. Diese Maschine wurde in verschiedenen Ländern Europas benutzt, auch in Belgien, wohin Endre Horváth eingeladen wurde, um Fachleuten der Nationalbank Bruxelles  die Technologie des Kupferstiches und Drucks zu erklären. Er hat Hardy Raymonde, eine junge Beamtin in dieser Bank kennengelernt, die er im Februar 1937 heiratete.

Nach den anderthalb Jahren, die er in Belgien verbracht hat, nahm der Künstler die Einladung der englischen Firma De La Rue nicht an und kehrte Weihnachten 1937 mit seiner Frau nach Ungarn zurück. Die Ehe hat sich bald aufgelöst, sie haben sich in beidseitigem Einvernehmen scheiden lassen und die Frau ist nach Belgien zurückgezogen.

Im Februar 1937 erhielt Endre Horváth den silbernen Preis des Landesvereins für Kunstgewerbe in Ungarn. 1939 ernannte man ihn zum Inspektor der Ungarischen Nationalbank. 1943 nahm er im Mai an der Landeskunstgewerbeausstellung in Kaschau (jetzt Slowakei) teil. Für seine ausgestellten Arbeiten erhielt er als Anerkennung die Goldmedaille des Staatlichen Kunstgewerbes als bester Grafiker Ungarns. Ebenfalls 1943 wurde Endre Horváth in den geschäftsführenden Vorstand als Vizepräsident des Landesvereins für Kunstgewerbe Ungarn gewählt. Er regte an , mehrere Ateliers für Kunstgewerbe zu Studienzwecken innerhalb des Vereins zu gründen. Hier sollte die Volkskunst Siebenbürgens, des Paloczenlandes und die Transdanubiens gezeigt werden, sodass die Künstler jederzeit Informationen zum der jeweiligen Leben der Bevölkerung vor Ort erhalten konnten. Endre  Horváth hatte für die Banknoten Motive aus den Palóczendörfern gewählt, z.B. ist auf der 2 Pengő Banknote eine Mutter mit Ihrem Kind in der Hollókõer Landestracht zu sehen sowie ein Palócz-Mädchen aus Bény. Auf der 20 Pengő Banknote sind die Erntenden aus Patak dargestellt.

Der beginnende neue Weltkrieg machte seine Pläne zunichte. Während des 2.Weltkrieges hat er in der Banknotendruckerei gearbeitet und hat hier die Belagerung Budapests überlebt. Das Grauen des Krieges hatte ihn zutiefst erschüttert. Er verkaufte seine Werke, um mit dem Erlös Kriegswaisen und andere Bedürftige zu unterstützen.

Durch die ständig steigende Inflation wurden die Werte der Banknoten immer höher. Die Einführung des  Forint hat am 1. August 1946 das Ende einer der größten Inflationen der Welt gebracht. Endre Horváth entwarf die 10 und 100 Forint Banknoten und hat als Motive Grafiken von seinen Mitarbeitern gefertigt. Diese Banknoten wurden wie die Banknoten der Inflation im Offsetdruck erstellt. Am 27. Februar 1947 entwarf Endre Horváth die wertbeständigste Emission von Forint-Banknoten, darunter einen Kupfertiefdruck als 10 Forint Banknote mit dem Bildnis des ungarischen Dichters Sándor Petõfi. Die zeitgenössische Presse kürte diese Banknote zur schönsten Europas. Eine neue Serie von Banknoten schmückte Endre Horváth mit den Bildnissen historischer Personen, wie die 20 Forint-Banknote mit dem Konterfei von György Dózsa, dem Bauernführer, die 50 Forint-Banknote mit dem Fürsten Ferenc Rákóczi II. und die 100 Forint-Banknote mit dem Gouverneur Lajos Kossuth.

Außer dem Entwurf von Banknoten nahm Endre Horváth noch andere Aufgaben in der Banknotendruckerei wahr. Er entwarf und erstellte auch Staatspapiere, Reisepässe, Plananleihen und Friedensanleihen. Auf Grund der Arbeit in der Druckerei erlitt Endre Horváth eine Lungenerkrankung, die er in einem Lungensanatorium auskurieren musste. Daher wurde ein Teil der Banknotenstiche an seinen Kollegen Zoltán Nagy übertragen.

Der weltbekannte Grafiker Endre Horváth erhielt Einladungen aus dem gesamten Ausland. Für den Entwurf von zwei Banknoten jährlich wurde ihm im Jahr 1947 von einer italienischen Firma eine Kur in der Schweiz angeboten. Für den Entwurf lediglich einer Banknote hat man ihn sogar nach Buenos Aires eingeladen. Endre Horváth blieb aber in Ungarn. 1950 nahm er nach 2 ½ jähriger Krankheit seine Tätigkeit als Kunstdirektor wieder auf. Von Endre Horváth’s Banknoten wurden 26 durch die Ungarische Nationalbank emissioniert.

Außer diesen Entwürfen sind weitere 46 Entwürfe (zwischen 1933 – 1946) bekannt. Diese Bleche findet man in der Banknotendruckerei. Am berühmtesten ist ein 10 Pengő, welcher ein Mädchen, Bözsi Sipeki, aus Õrhalom in Volkstracht zeigt.

Endre Horvath nahm sich der Kunst Albrecht Dürers an und verband diese mit der Tradition des Kupferstichs des vergangenen Jahrhunderts. Somit gab es eine neue Art des ungarischen Kupferstichs des 20. Jahrhunderts. Er hat diese neue Technologie bei der Herstellung von Banknoten, Grafiken und Briefmarken angewandt.

Im Sommer 1954 verbrachte er seinen Urlaub in Hollókõ. Er nutzte die Zeit zum Sammeln von Paloczen Motiven. Seinen Urlaub brach er vorzeitig ab, um seine Arbeit in der Druckerei wieder aufzunehmen. Die viele angespannte Arbeit schadete seiner Gesundheit. Am 13. Oktober 1954 erlag er an seinem Schreibtisch einem Herzinfarkt.

Endre Horváth hat Balassagyarmat als seine Heimat betrachtet, obwohl er nicht hier geboren wurde. Seine Mutter und seine Schwester lebten hier und er kehrte immer wieder zu ihnen zurück, um sich auszuruhen. Er wurde hier begraben. Sein Grabmal wurde vom Bildhauer István Szabó (sen.) nach dem Kupferstich Drei Göttinnen des Schicksals gefertigt.

Die Schwester Endre Horváth’s, Frau Rebmann, hat sein künstlerisches Erbe geschützt und 1983 der Stadt Balassagyarmat geschenkt. Sie hat eine Stiftung zu Ehren ihres Bruders Endre gegründet, mit der die der Stadt Balassagyarmat verbundenen Künstler unterstützt werden.

Die Ausstellung zum Gedenken an Endre Horváth kann seit den 1970er Jahren in der Ortshistorischen Sammlung der Imre Madách Stadtbibliothek besucht werden, wo man Dokumente, Zeichnungen, Bilder, Aquarelle, Kleingrafiken und Kupferstiche findet. In der Ausstellung sind auch wertvolle Möbel, Souvenirs, Porzellane, Textilien und Spitzen des Künstlers zu sehen.

Diese Ausstellung wurde von András Kovalcsik, dem Verwalter des Erbes veranstaltet.

Exhibition commemorating graphic artist and banknote designer Endre Horváth

The designer of the most beautiful Hungarian paper banknotes was born at Bazin in county Pozsony (today in Slovakia, Pezinok) on March 3, 1896. His father, Géza Horváth, was a nobleman having his family estates at Bibith and Legénd; his mother, Gizella Soós, came from a family having its estates at Zsitvagyarmat in county Bars. The father worked as a clerk (land registrar). In 1908 the family moved to Balassagyarmat, and Endre Horváth finished his secondary grammar school studies in this town. After passing the secondary school final examination in 1914, he started to read law, but his studies were interrupted by World War I. From May 15, 1915 till October 1918 he served as an officer and was finally discharged as an infantry lieutenant.

Between 1919–1925 he studied graphics at the School of Applied Arts, his master was Ferenc Helbing, a painter and graphic artist.

The Hungarian Kingdom winning its independence after being defeated in World War I had to execute a monetary reform. In order to stop the inflation, a new currency (“pengő”) was introduced on January 1, 1927. In the transitory period, the National Bank of Hungary announced a tender with invited participants to design the new currency, what was won by Ferenc Helbing. Based on his recommendation, Endre Horváth was employed at the Banknote Printing Office where he participated in drawing the first “pengő” banknotes; later he studied the art of copperplate engraving under the guidance of engraver Ruppert Franke. Endre Horváth learnt this technique on an artistic level: he used surfaces decorated with lines and dots of various density and depth to achieve special tones that were considered a novelty in his profession. Besides drawing and copperplate engraving he also designed banknotes. In this latter area, he created his own style using Hungarian folk art motifs.

To prevent the counterfeiting of banknotes, rotary copper printers were developed in Hungary in the 1930s fully displaying the sharpness and depth of fine lines. These Hungarian machines were used in several European banknote printing offices; one of these was in Belgium. In 1936 Endre Horváth was invited to teach the technology of copper engraving and printing to the staff of the National Bank of Belgium in Brussels. He got acquainted with a young clerk Hardy Rajmonde whom he married on February 27, 1937. After spending 18 months in Belgium, he did not accept the offer of the British company De La Rue and returned to Hungary with his young wife at Christmas 1937. The marriage ended soon with a divorce by mutual consent, and his former wife returned to Belgium.

In February 1937, Endre Horváth was awarded with the silver medal of the National Association of Hungarian Applied Arts. In 1939 he was appointed supervisor at the National Bank of Hungary. In recognition of his works displayed at the Hungarian National Applied Arts Exhibition at Kassa (now in Slovakia, Košice), in May 1943 he received the gold medal of applied arts donated by the Hungarian state to the best graphic artist of Hungary. In 1943, Endre Horváth was elected Managing Vice-Chairman of the National Association of Hungarian Applied Arts. In order to study the Hungarian folk art, the association initiated the establishment of applied art centres in Transylvania, in the so-called “Palóc” region in Northern Hungary and in Transdanubia, where creative artists could get in direct touch with the folk culture. Endre Horváth selected the models of the banknotes he designed primarily from Palóc villages: the 2 pengő banknote depicted a mother and her small daughter from Hollókő as well as a peasant girl from Bény dressed in traditional folk costumes; the 20 pengő banknote showed reapers from Patak. The implementation of his ideas were hindered by the outbreak of the war. During World War II, he kept on working at the Banknote Printing Office, where he survived the siege of Budapest. Shaken by the horrors he experienced, he sold a part of his works so as to be able to help war orphans and others in need.

Inflation accelerated in 1945, thus banknotes of always higher denominations had to be printed. One of the greatest inflations of history ended on August 1, 1946 with the introduction of the “forint”. Endre Horváth designed first the 10 forint banknote, then the 100 forint one; these displayed colleagues from the Banknote Printing Office. Just like the banknotes in the inflation period, these were printed in an offset procedure. The new, copper-printed 10 forint banknote of stable value was issued on February 27, 1947 displaying a portrait of poet Sándor Petőfi. Contemporary press evaluated it as the most beautiful banknote in Europe. The new banknote series was designed by Endre Horváth using portraits of historical personalities (20 forint banknote: peasant leader György Dózsa, 50 forint: prince Ferenc Rákóczi II, new 100 forint: governor Lajos Kossuth). In addition to designing and engraving banknotes, he was given several other tasks, too. He designed state papers, passports and state bonds. The overburdened artist went into consumption and had to go to a sanatorium for a cure, thus a part of the forint banknotes were designed by his colleague Zoltán Nagy.

Endre Horváth was well-known all over the world and received several job offers from abroad. In 1947, a company from Milan offered him a position in Switzerland, where he ought to engrave only two banknotes a year. According to another offer from Buenos Aires, his work would have been only one banknote per year – but he stayed at the Hungarian Banknote Printing Office. After being ill for nearly two and half years, he returned to his working place in 1950 as its arts director.

From the banknotes designed by Endre Horváth, 26 were issued by the National Bank of Hungary. In addition to these, 46 designs are also known from the period between 1933 and 1946, the plates of which are at the Banknote Printing Office. The most famous is the 10 pengő banknote depicting Bözsi Sipeki dressed in a folk costume typical for the village of Őrhalom. Using the art of Dürer as his starting point and relying on the results achieved in the past centuries, Endre Horváth renewed Hungarian copper engraving in the 20th century. He applied his new technique in banknote production, small graphics and stamps, too.

In the summer of 1954, he spent his vacation at Hollókő collecting folk art motives. Prior to the end of his holidays he was unexpectedly called back to his working place. His remaining health was consumed by the over-forced work tempo; he got a heart attack and died at his desk on October 13, 1954.

In spite of not being born at Balassagyarmat, Endre Horváth considered it his home town all the time. His mother and sister lived here, and the tired artist seeking rest visited them. He is buried here, his grave monument was created on the basis of his copper engraving The Fates by sculptor István Szabó.

His artistic estate was maintained by his sister Mrs. Rókus Rebmann who donated it to the town in 1983. In memory of his brother she established a foundation, too, acknowledging the work of artists having ties to Balassagyarmat.

Since the end of the 1970s, a memorial exhibition commemorating Endre Horváth is displayed as part of the Local History Collection of the Municipal „Madách Imre” Library; it contains – in addition to documents, drawings and paintings, aquarelles and small graphics, copper engravings – valuable furniture, personal belongings and china, textiles, laces, Kelim carpets once owned by the artist.

The memorial exhibition was designed by András Kovalcsik, trustee and publisher of the estate.

http://www.vkbalassa.hu/picture/userfiles/file/Horv%C3%A1th%20Endre%20%C3%A9lete.pdf

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: Horváth Endre élete
Horváth Endre Kiadványi Alapítvány - © 2008 - 2024 - horvath-endre.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat